Ha unod az életedet, változtass valamin. Tűzz ki új célokat.
Kérdezheted magadtól: De minek?! Ellébecolom még így a maradék időt, minek kockáztassak. Már kész az életem. Dolgoztam, családot alapítottam, neveltem. Megöregedtem. Ennyi. Kész vagyok. Elvagyok. Megvárom, amíg lepereg a homokóra. Az élet már semmi izgalmasat nem tartogat számomra.
Ez biztos, hogy igaz? Mi lenne, ha igazából ezerféle új dolog, tapasztalás, csoda lenne még számodra az élet tarsolyában, de te önként lemondasz róla és a poshadt állóvizet választod. Megszokásból, félelemből, beletörődésből.
Csakis az előrehaladásban, változásban, mozgásban van energia. Energiából vagyunk. Az élet energia. Ha megállsz véged. Lassan felemészt a szürkeség, monotonitás.
Merni kell, csinálni kell, próbálkozni kell, alkotni, élni kell...mozgásban maradni testileg, szellemileg és lelkileg.
Nincs hiba, csak tapasztalás, tanulás. Nem a végcél a lényeg, nem az tesz boldoggá, hanem az oda vezető út, a folyamat, az alkotás maga..
Mi az a dolog, amit már nagyon régen szerettél volna megtenni, de mindig elhalasztottad a megvalósítását?
Hajlandó vagy időt és energiát fektetni a megvalósításába?
Mi lehet az első lépés a cél felé?
Pontosan mikor fogod megtenni az első lépést?
Van olyan dolog, amit már ebben a pillanatban is meg tudnál tenni a megvalósításért?
Comments